A Trónok harcá-ban kapta első komolyabb színészi munkáját Emilia Clarke, akit egy Beverly Hills-i hotelben, az HBO által szervezett nemzetközi kerekasztal-beszélgetésen kérdeztek szerepéről és forgatási élményeiről. A Daenerys hercegnőt játszó színésznő úgy érzi, sok közös van benne és karakterében, a harci jeleneteket kifejezetten imádta, és szeretne is abban a korban élni, amelyben a Trónok harca játszódik.

A londoni születésű Emilia Clarke körülbelül hároméves kora óta érdeklődik a színjátszás iránt, miután édesapja színházakban dolgozik hangosítóként. Gyermek- és kamaszkorában több színdarabban is szerepelt, 2009-ben pedig a Drama Centre London nevű iskolában végzett. Ugyanebben az évben meg is kapta első tévés szerepét a Doctors című sorozat egyik epizódjában, majd egy sci-fi tévéfilmben, a Triassic Attack-ben játszott. A Trónok harca az első komolyabb munkája: ide Tamzin Merchant helyetteseként került, aki az első választás volt Daenerys szerepére.


Tegnap láttuk már egy sajtótájékoztatón, ahol olyan otthonosan mozgott, mintha egész életében ezt csinálta volna.

- Nem olyan komoly dolog ez, igazából olyan, mintha leülnék a barátaimmal beszélgetni. Amikor felmegyek a pulpitushoz, ott ülnek a kollégák, a riporterek között meg nem nagyon látok arcokat, csak egyben a tömeget - így jóformán egymással beszélgetünk a kollégákkal, az újságírói kérdések csak az irányvonalat adják.
Mindig is színésznő szeretett volna lenni?
- Igen, amióta az eszemet tudom. Az édesapám hangosítóként dolgozott egy színházban, én pedig körülbelül hároméves lehettem, amikor elvitt az egyik előadásra, a Show Boat (Úszó színház) című musicalre. Az első sorban ültem, és teljesen elvarázsolt az egész: nemcsak a történet, de a körítés is, a díszletek, a fények, minden. Onnantól kezdve rengeteg előadáson bent ültem, és számomra nem volt kérdés, hogy egyszer a színpadon leszek.
Daenerys megformálása viszont az első komolyabb színészi feladata.
- Igen, és huszonhárom évesen ezt egy nagyon nagy lehetőségnek tartom. Alig egy éve végeztem a Drama Centre Londonban, és eddig csak nyúlfarknyi szerepeket kaptam a tévében. Fogalmam sincs egyébként, hogy miért engem választottak Daenerys szerepére, óriási szerencsém volt.
Változott valamit Daenerys figurája a könyvhöz képest?
- A könyvben sokkal fiatalabb, ha jól tudom, tizenhárom év körüli. Az, hogy a sorozatban idősebb, már önmagában feltételez bizonyos változást, sokkal nagyobb hangsúlyt fektettek az alkotók a nőiességére, és arra az erőre, ami a korral, a megélt tapasztalatokkal fejlődik ki benne.

Daenerys nagyon sokat fejlődik a történet során, egy félénk lányból válik erős királynővé. Mennyire volt nehéz megjelenítenie ezt a változást?
- Szerencsém volt, mert a könyv - Daenerys ottani életkora ellenére is - elég alaposan taglalja ezt a fejlődést. A szöveg sok kapaszkodót ad a szerep megformálásához, már csak azzal is, hogy minden karaktert a saját szemszögéből mutat be. Bár Daenerys valóban egy elég komplex jellem, sok esetben elég csak magamévá tennem a könyvben leírtakat.
Lát magában hasonlóságot a karakterével?
- Mivel még csak huszonhárom éves vagyok, én is csak mostanában tapasztalom a nőiességemet, ez mindenképp egy fontos hasonlóság. A szerep ráadásul egy nagy kiugrás, meg kell tanulnom kezelni az ismertséget is - ahogyan Daenerysnek is meg kell tanulnia, miként legyen határozott királynő. Persze ő még mindig jóval erősebb, mint én.
És hosszú, szőke haja van, miközben ön sötétbarna hajjal üldögél itt.
- Igen, mióta megjelentem szőkén a képernyőn, azóta sokan mondják, hogy festessem át a hajam. De én így szeretem, ahogy van - a sorozatban, az csak egy paróka.

Viszonylag sok szexjelenetben kellett részt vennie, azt hogyan élte meg?
- Miután HBO-sorozatól van szó, a szexjelenetek elég kifejezőek, még ha nem is annyira merészek, mint más kábeladók sorozatainál, mondjuk, a Tudorok-nál vagy a Spartacus-nál. Ezzel együtt a szeretkezés mindig ízlésesen jelenik meg - bár a karakteremet többször szinte megerőszakolják, azokba a szituációkba elég nehéz volt belehelyezkednem. De azt hiszem, ahhoz, hogy Daenerys nővé érjen, tisztában kell lenni a szexualitásával is.    
És a harci jelenetek? Sokat kellett edzenie, gyakorlatoznia?
- A harci jeleneteket imádtam, illetve minden olyan dolgot, ami valamilyen fizikai kihívást jelentett: imádtam verekedni, vágtatni egy lóval a mezőn és a többi ilyesmit. Sokat kickboxoztam egyébként a forgatás alatt, remekül formában tartott.  
Volt valami különleges dolog, amit pusztán a szerep kedvéért tanult meg?
- Meg kellett tanulnom lovagolni - amit egyébként tudtam valamennyire, de az egészen más, ha közben a kamera is vesz: olyankor szépen kell kinéznie az egésznek, nem elég, ha egyszerűen csak megülöd a lovat. És el kellett sajátítanom a dothraki nyelvből is szavakat, de ez nem valós képesség, mivel egy kitalált nyelvről van szó.

Szeretne abban a korban élni, amelyben a Trónok harca játszódik?
- Igen, jó lenne naphosszat lovagolni meg ilyesmi. A nők számára talán kevésbé is volt veszélyes az a kor, mint a férfiak számára - legalábbis, ha voltak körülötte olyan férfiak, akik megvédték.   
Milyen lenne álmai szerepe?
- Ez szerintem folyamatosan változik, ahogyan az ember érik. Amikor a drámasuliba jártam, mindig hatalmas, epikus szerepekről álmodoztam, de aztán rá kellett jönnöm, hogy ezek a szerepek sosem elég mélyek. Most valami olyan nőt képzelek el álmaim szerepeként, mint amilyet Kate Winslet játszott A szabadság útjai-ban: egy intelligens nőt, aki tele van kételyekkel. De ehhez még szerintem érnem kell.   
A továbbiakban tévés vagy filmes produkciókra szeretne koncentrálni?
- Jó lenne idővel mindent kipróbálni. Szívesen forgatnék pár játékfilmet is, de egyelőre a Trónok harca eléggé leköt: ameddig ez tart, addig nem nagyon lesz időm másra.

Köszönjük szépen az interjút, további sok sikert kívánunk!