Dungeon szerepjáték szaküzlet és klub
Bpest, VII. Erzsébet Krt. 37. (az udvarban)
hétfő - péntek: 12.00h - 18.00h
szombat: változó (Érdeklődjön!)
dungeon @ dungeon.hu
061-321-13-13

Cikkek

Éjmágus küldetései: Zarknod börtönében II.

2019. január 31. csütörtök, 04:31
A kalandozó mondhatni nomád körülmények között élt. Egy olyan kietlen helyet választott otthonául, ahová a legtöbb halandó nem csak hogy nem juthat el soha, de ahová a többség igazából nem is kívánkozik. Bár a nap, ennyivel a hóhatár felett mindig szikrázóan süt, a jegesen süvítő szél mégis morddá változtatta a széles sziklapárkányt, ahogyan a hegyoldalban vaksin ásítozó barlangszáj is vészjóslóvá tette a mögötte sejthető menedéket.
Solkim nagyot nyelt, mikor az árnyak közül előbukkant a fenséges griff. Hatalmas volt, és méltóságteljes. Jelenléte még Éjmágusra is hatást gyakorolt, és az alkimista igen ritkán látta mesterét így, ilyen furán mosolyogni.
– Áh, az árnyak mágusa! A híred megelőzött téged – közölte az úrnő, ahogy csatlakozott kedvencéhez. – Halljuk, mi szél hozott oda, ahol csak a madarak és a griffek járnak?
 
A pörgős fiaskó után eldöntöttem, hogy újratervezem a paklimat, próbálom hatékonyabbá, és ha ez egyáltalán lehetséges, még stabilabbá tenni. Kevesebb varázslatot akartam, de jóval nagyobb reaktivitást, azaz több beleszólást az ellenfél játékába. Ehhez egy börtönnek elég szűkös a mozgástere. Klasszikus counter-eket nem használhatok, mivel nem engedhetem meg magamnak azt a luxust, hogy az ellenfél cselekvésére várjak csupán azért, hogy majd azt jól megakadályozzam. Ehhez túl szűkös a kezdőkéz mérete, a laputánpótlás hiánya pedig ezt szinte esélytelenné teszi.
 
Korábban is használtam a börtönbe permanens reakciót (Anyamotyogó), illetve „előre-counter-t” (Xenó báb), és ezt a vonalat szerettem volna továbbfejleszteni, illetve – okulva az Ex-ben történtekből, amikor lepörögtek a direkt sebző deck-ek – több hálót, mégpedig lehetőleg „életes” hálót akartam az asztalra. Ezekből az elvárásokból született az ötlet, hogy lecserélem az egyik színt fehérre. Na de melyiket? A zöld a Varázskert, a Komposztálás és a pegazus miatt szóba se jöhet, ahogyan a kék sem a prémium börtön lapjai miatt. A lilát pedig a már említett Xenó báb, és persze Solkim miatt nem engedhettem el. Kizárásos alapon a feketét kellett kihagynom.
Lássuk, hogy mit tettem ki, és mit tartottam meg a pörgős verzióból:
 
Szabálylap: Zarknod börtönében
 
permanens „terror”:
3 A próféta parancsa
3 Kékvérű oroszlán
3 Solkim, az alkimista
3 Varázskert
2 Füstös késdobáló
2 A Dungeon kulcsai
 
erőforrások:
3 Ysdrull, a hatalmas -> side
3 Smaragdsörényű pegazus
3 Cseles krabber
3 Az elme hatalma
 
megoldások:
3 Dezintegráló sugár
3 Csábító papnő
3 A nagytanács ítélete
3 Komposztálás
3 Gomak megsemmisítő pillantása (i)
3 Árnyvillám
 
ölés:
3 Virulens Yathmog
2 Obszidiánsörényű pegazus
50->31
 
A fehér lapok közül elsőként A griffek úrnője került be a deckbe. Bár ő önmagában csak egy „életes háló”, az erőforrások közé került, mivel a Szerencsetoll, amit szeretnék vele termelni, a gyűjtőből visszavételt hivatott megoldani. Ugyancsak erőforrás az Akadémia is. Rezisztenciája eléggé nehezen megoldható problémává teszi az ellenfél számára, és nem csak hogy saját körben, azonnal vehetem vele vissza a lapot a gyűjtőmből, még ad hozzá némi Vp-t is. Ha pedig építmény, akkor Sivara! Belőle is kell egy, hogy lehetőleg sose legyen blank az Akadémia. Végül, de nem utolsó sorban a lényeg, amiért a fehéret beválogattam: Bosszúálló sün!
 
Elég nehéz megakadályozni a ma divatos lapokkal. Egy hálós lény, és bár nem életes, a következő két alacsony költségű lapot megfogja. Ő is a permanens terror kategóriába tartozik tehát. Egy Akadémia, egy már beindított úrnő, vagy Az elme hatalma mellett ez azt tudja, hogy az ellenfélnek gyakorlatilag soha többet nem jön létre olcsó lapja. Visszakerült a teknősös verzióban debütált Xenó báb is ugyanide. Az ő képességének hatása is halmozható, szóval akár minden körben áldozom, és újra kijátszom. Mivel a counter-szekció elég erőteljes buffolást kapott, a megoldás-szekció bátran lehet kicsit karcsúbb. Ide egyetlen Mágikus seprű került be, ahogy az ölésekhez is csupán egyetlen Kurtz.
Jó lenne, ha a kevesebb megoldás legalább előkereshető lenne, ezért bekerült az erőforrások közé két Varázslónő, illetve amolyan Jolly Joker-ként 3 Törzsi sámán.
 
A változtatások után így nézett ki a deck:
 
Szabálylap: Zarknod börtönében
 
permanens „terror”:
3 Kékvérű oroszlán
3 Solkim, az alkimista
3 Varázskert
3 Xenó báb
3 Bosszúálló sün
2 Füstös késdobáló
2 A Dungeon kulcsai
 
erőforrások:
3 Smaragdsörényű pegazus
3 Az elme hatalma
3 A griffek úrnője
2 Akadémia
2 Varázslónő
 
megoldások:
3 Csábító papnő
3 A nagytanács ítélete
3 Komposztálás
1 Mágikus seprű
 
egyéb:
3 Virulens Yathmog
3 Törzsi sámán
1 Sivara
1 Kurtz
50
 
A próbahúzások egészen biztatóak voltak, azért elkezdtem az alaposabb tesztelést.
A legjellemzőbb, és biztosan várható ellenfelek ellen próbálgattam a paklimat. Ezek a Lassan járj! különböző verziói, és az 5 lapos kontrollok voltak. Persze muszáj volt gondolnom a bilincsre, és a semleges csatamezőre is, de erre mindjárt részletesen is kitérek. A tesztek biztatóak voltak. Volt ugyan néhány eset, amikor az Akadémiát nem tudtam aktívan kitenni, és ez eléggé zavaró tényező volt, annál is inkább, mert a passzív akadémiának nincs rezisztenciája. A süni mindkettőnkre ható előre-countere is akadt néha a topdeck-elt, olcsó lapokkal, de az intő jeleket nagyvonalúan elhessegettem magamtól.
 
Nekifogtam inkább a kiegészítő pakli összeállításának. Először a legzavaróbb ellenfél, a Zarknod bilincse ellen kerestem lapokat. Az előző pörgős versenyen csúnyán kikaptam egy bilincs kontrolltól, mindössze azért, mert minden lapomat meg tudta csípni. Ez egy olyan gyomros volt, amit nehezen tud kihordani az ember. Szóval nem elégedtem meg azzal, hogy a bilincs ellen blank lapokat hatékonyabbakra cseréljem. Nagyobbrészt emiatt a vereség miatt döntöttem a süni – xenó báb páros szerepeltetésén.
 
A side-ba olyan lapokat kerestem a kényszerűségből kieső keresések helyére, amelyek más deck-ek, például Járj! ellen is jók. 7 lap pedig biztosan kijön bilincs ellen. Végül rájuk esett a választásom:
 
1 Rejtőző főnix
3 Tyz'verxon reanimátor
2 Dérfarkas
1 A hallucináció börtöne
 
Lassan járj! ellen a saját tempómat tartani kellene, vagy legalábbis meg kéne próbálni tartani. Elég sokáig kerestem a megoldást, és végül arra jutottam, hogy a fehéret el kell engednem drágítás ellen, és be kell tennem a helyére a feketét. Úgy gondoltam, hogy ha drágítással kerülök szembe, a 9 fehér lapom helyére komplett színcserével jönnek a feketék, plusz egy kis ősmágiás, börtön/bilincs kompatibilis tempó. Ilyenkor kikerül még a Varázslónő, valamint a pegazus is, és az utóbbi helyére a nála sokkal hatékonyabb Ysdrull lép, + bekerül még a side-omba egy szett ősmágiás tank, kifejezetten a "nagylényes járj" ellen bekészítve.
 
3 Dezintegráló sugár
3 Gomak megsemmisítő pillantása
2 Dérfarkas
3 Udvari bolond
3 Ysdrull, a hatalmas
3 Kvazársörényű pegazus
 
Persze a gyűjtőgeneráló paklik ellen ez a verzió nem igazán adja, mert hiába tud pl. a Dezintegráló sugár semmizni, ha az ellenfél bármelyik körében képes elrobogni mellettem. Oda mindenképp kell a fehér, sok semmizés, és ha lehetséges még több életes háló. Ezért erre a posztra őket választottam:
 
3 Vas Jonah
1 Kyb'er, a csontangyal
 
Volt még egy üres slot a side-omban, és azon tűnődtem, hogy mihez kezdek a semleges csatamezővel? Ezen az utolsó szetten rengeteget agyaltunk mentorommal, míg arra jutottunk, hogy a legkevésbé rossz megoldás a sok gyengécske próbálkozás közül, ha próbálok ilyenkor úszni az árral. Így esett a választás egy erőforrásra. Bekerült a side-ba 3 Vízitündér, valamint betettem még egy + késdobálót, hogy egy esetleges síkcsatát biztosan megnyerhessek.
 
A pakli és a side:
 
Szabálylap: Zarknod börtönében
 
3 Kékvérű oroszlán
3 Solkim, az alkimista
3 Varázskert
3 Xenó báb
3 Bosszúálló sün
2 Füstös késdobáló
2 A Dungeon kulcsai
3 Smaragdsörényű pegazus
3 Az elme hatalma
3 A griffek úrnője
2 Akadémia
2 Varázslónő
3 Csábító papnő
3 A nagytanács ítélete
3 Komposztálás
1 Mágikus seprű
3 Virulens Yathmog
3 Törzsi sámán
1 Sivara
1 Kurtz
50
 
side:
3 Vas Jonah
1 Rejtőző főnix
1 Kyb'er, a csontangyal
3 Kvazársörényű pegazus
3 Tyz'verxon reanimátor
3 Udvari bolond
3 Ysdrull, a hatalmas
3 Dezintegráló sugár
3 Gomak megsemmisítő pillantása
2 Dérfarkas
1 A hallucináció börtöne
3 Vízitündér
1 Füstös késdobáló
30
 
Éjmágus nem tartott lelkesítő beszédet a viadal napján, de azért a seregszemlét nem mulasztotta volna el semmi pénzért! Csatlósai, szövetségesei, és szolgái kisebb egységekben sorakoztak fel előtte, a mágustorony szűkös udvarán, rendjük, státuszuk, és megbecsülésük szerint csoportosulva. Voltak köztük, akik fegyelmezetten várták a parancsot, de a többség maga volt a zabolázatlan, nyers erő! A láncok, és mágikus béklyók nélkül talán neki is támadtak volna uruknak.
Mikor a mágus rendben valónak találta az összeállítást, megnyitotta az átjárót, és átlépett rajta, egyenest Zarknod kazamatáinak mélyére. Tudta, hogy az odahagyott bajnokai egyetlen csettintésére a harctéren teremnek majd, hogy vakon teljesítsék halálba küldő parancsát.
 
A verseny elemzése:
 
A Kecskeméti HKK Klub kupanapja nem volt olyan népszerű, mint ahogy azt az elmúlt hónapokban megszoktuk. Mindössze egy tucatnyi versenyző nevezett a megmérettetésre, és persze zömükben a szokásos csapat fogadott. Nem tudtam mire számítsak, de bíztam a paklimban, és a szerencsémben.
 
Az első meccsen egy Lassan járj!-as farkas hordával akadtam össze. Tudtam, hogy az első játszmában nem sok esélyem van, de bíztam a side-omban. Végül úgy alakult, hogy összehúztam az ősmágiás, vagy egyéb okból optimális lapokat, és lemákoltam. 1-0 ide, side. Az eredeti terv az volt, hogy a gyűjtőgeneráló paklik ellen fehér marad, és beállok a háló mögé védekezni, de ez a farkasfalka annyira agresszívnek tűnt, hogy nem bíztam a háló védelmében, és inkább az általános drágítás elleni forgatókönyvet vettem elő, azaz a saját tempóm feljavítását választottam. (értsd: fehér ki - fekete be)
Nem volt túl jó ötlet, mert ezzel csak azt értem el, hogy rendkívüli módon elhúzódott a meccs, és persze ahogyan az várható volt, a másodikban a horda végül maga alá gyűrt, míg a harmadikban vígan lejárt az idő. Döntetlen. Nem voltam boldog, de nem nekem állt a zászló, szóval lehet, hogy simán kikapok a harmadikban is, ha nem kondul meg a játszma végét jelző gong.
 
A második meccsen egy Semleges csatamezővel kerültem szembe. Szuper! Amellett, hogy nem igazán készültem ellene, egyértelműen felé billenő esélyekkel kezdtük el játékot. Átnézve a deck-jét, láttam, hogy rengeteg erőforrása és reakciója van, így nem láttam értelmét ezek közül kiszedni. Ehelyett inkább 7 megoldást szedtem ki, hogy ez a szekció minél inkább foghíjas legyen. Gyorsan kiderült, hogy mennyire nincs esélyem. Nagyjából egyetlen lapom sem jött létre. Az elsőt viszonylag hamar bedobtam, mikor már behozhatatlannak láttam a lapelőnyét. A másodikban halványan abban bíztam, hogy hátha elfogynak a counter-ei, de nem így lett. Próbáltam a helyszínnel tartani magam, de ez is reménytelen vállalkozás volt. A történet onnan indul, hogy ellenfelem mindhárom kört Kyorg tudással nyitotta… A harmadikban persze lejárt az idő. 2,5-0,5
 
A harmadik meccsen egy (papíron) ideális ellenfél jött szembe. A bőség zavara + gólemkövető. Széles vigyorral bíztam el magam, mikor elkezdtük a játszmát. 5 lapom volt az ellenfelem 4 lapja ellen. Természetesen a balszerencsém nem hagyott el most sem. Kezdőkézre feljött 2 papnő és 1 Dungi kulcsai, 1 Akadémia, és 1 sámán. Szuper. Mit nem lehet megtenni a gólemekkel? Úgy van! Ellopni őket. A terror hamar megindult odaát, velem szemben. Gyorsan érkezett két olcsó gólem, és a követő reménytelenül bedrágított. Felhúztam még egy sámánt. Mondom, lesz, ami lesz, letöröm a követőt, és próbálok gyógyulásból túlélni. Ez ment is még egy körig, aztán behúztam még egy dungi kulcsait… Szó mi szó, kaptam egy kilencest az arcomba, és nem tudtam csak 6-ot gyógyulni. Fanyar ábrázattal side-oltam át. Drágítás elleni lapok: be, minden, amit haszontalannak éreztem: ki. Persze innen ellenfelemnek már nem volt sürgős, plusz nem is ismerte igazán az épp aktuális lapokat. Egy szó, mint száz, a másodikban lejárt az idő. 1-2.
 
Bosszús voltam, de innen már mindegy volt. A negyedik meccsen Lassan járj! + Kyorg ősmágus (éjfattyak) lett az ellenfelem. Erről a partiról nem sok mindent tudok elmondani. Hiába a sok olcsóbbítás, az éjfatty - deck egyszerűen nem elég gyors, és az 1 lapos kezdőkéz is determinálta a sorsát. Itt már eléggé mellém állt a szerencse, akármennyire is megkésett ezzel Fortuna. 3-0.
 
Végül 4 pontom lett a lehetséges 12-ből, így a „futottak még” kategóriában végeztem. A fehér nem volt igazán jó választás, de amint látható, a 3 drágítás + 1 mező azért messze nem az ideális közeg a börtönnek. Az Akadémiát egyszer sem tudtam aktívan kijátszani, a süniket meg nem hogy nem játszottam ki, de talán egyszer sem láttam őket a verseny időtartama alatt. A griffek úrnője ugyan sokszor feljött, de talán ha egyszer eljutottam vele odáig, hogy termeljen is tollat. Leginkább vagy a gyűjtőben, vagy rosszabb esetben ellenfelem oldalán végezte mielőtt még ezt megtehette volna.
 
Miután a varázslónők, és a sámánok útra keltek, és az úrnő is elrepült szárnyasaival, Solkim szenvtelenül teljesítette be ura akaratát. A három aprócska lény rettegve várta sorsát az egyik félreeső cellában.
- Sajnálom, srácok. Majd egy következő életetekben megmutatjátok, mire vagytok jók – suttogta. – Nincs harag bennem, de persze irgalom sincs a szívemben… – mondta nekik, majd rezzenéstelen tekintettel hirdette ki a nagytanács ítéletét felettük.
Éjmágus mindeközben már a következő viadalt tervezgette. Furcsamód nem volt elégedetlen (bár a Timerától emlékbe kapott kis medált – „Rohadj meg, ahol vagy!” – felkiáltással a kandalló tüzére vetette), sokkal inkább a tettvágy munkált benne. Már azon pörgött az agya, hogy miként lehetne még hatékonyabban kihasználni a kazamaták nyújtotta szűkös tér adottságait. Tudta, olyan szövetségesekre van szüksége, akik otthonosan mozognak az árnyak között. Mikor megtalálta emlékei közt a kiszemelteket, máris az utazáson, és az újabb megkötendő vérszövetség feltételein járt az esze.

Éjmágus küldetései: epikusok I.

2019. január 21. hétfő, 12:57

A közönségszavazatok alapján január hónapban a pegazusokhoz megjelent új epikus követő került terítékre. Többen kérdezték, hogy milyen versenyre és hogyan viszem el a pacikat. Nos, a januári lehetőségeim minimálissá szűkültek, szóval sok választásom nem volt. A Kecskeméti HKK Klub versenynapján, délután veszélyes faj formátumot tartottunk, pörgős lebonyolításban. Úgy véltem, hogy ez a megmérettetés egy horda jellegű paklinak ideális terep lehet. Tévedtem, de nem akarom lelőni a poént, a konzekvenciákat mindenki vonja le maga.

Éjmágus küldetései

2019. január 10. csütörtök, 14:37
Éjmágus küldetései: Zarknod börtönében I.
 
A HKK Blogon olvashattatok róla, hogy milyen célokat tűztem ki magam elé az elkövetkező félévben. Ebben a cikksorozatban szeretném bemutatni, hogy az általam kiválasztott koncepció a begyűjtött tapasztalatok felhasználásával, hogyan fejlődik, alakulgat hónapról-hónapra, versenyről-versenyre a különböző formátumokhoz igazítva. Tudnotok kell, hogy viszonylag új terepen mozgok, mert a hosszú évek alatt egy kézen meg tudnám számolni hányszor használtam versenyen börtönt. Szóval ez egyfajta továbbképzés is lesz saját magam számára.
Bízom benne, hogy tudok majd újat mondani azoknak is, akik már tapasztalt kártyásnak vallják magukat, és persze bízom benne, hogy azért sikerek is járulnak majd a próbálkozásaim mellé. Előre köszönetet mondok minden javaslatért, szívesen veszem az építő jellegű kritikát, és köszönöm előre is mentorom mindenkori hathatós segítségét
 
A cikksorozatban nem csak paklileírás lesz, mert egy idő után talán már nem lenne benne elegendő újdonság, és nem szeretném, ha ellaposodna a projekt. Igyekszem hangulatos közbevetésekkel, „Éjmágus sztorikkal” színesíteni az etapot. Szóval szeretettel hívok magammal minden HKK-játékost ebbe a kalandba, hogy együtt járjuk be Zarknod börtönének zegzugait!
 
 

 December

 
Bár a challenge csak 2019-től indul, de az élet úgy hozta, hogy eljutottam az Excelsior-ba még karácsony előtt, és ha már így alakult, elvittem a deckem egy pörgős változatát, amúgy próbaképpen. Emlékezetes, hogy az Ex tavalyi utolsó versenye létszámrekordot döntött, és rendhagyó módon 7 helyett 8 fordulóra került sor.
Azoknak a játékosoknak mesélem, akiknek ez még segíthet egy kicsit: a pörgős nem csupán egy hagyományos verseny side nélkül! Ezt persze minden versenyre járó játékos megtanulja a saját kárán, előbb-utóbb. Jómagam többször is beleestem abba a hibába, hogy nem tekintettem így, speciális formátumként a pörgősre.
 
Az első különbség természetesen, hogy nélkülöznünk kell a side-ot, aminek számos következménye van.
Az első ilyen következmény, hogy minden ellenfél ellen ugyanazzal a deck-kel kell kiállnunk, azaz nem tudunk erősíteni. Következésképp azok a koncepciók, amelyek side-használat után nagyot erősödnek néhány mumusuk ellen, ezen a formátumon nem olyan fickósak. Nem véletlen, hogy kevésbé gyakori vendég az Életenergia, és a Sokszínűség, hogy csak két tipikus kontrollt említsek. Nyilván nem arról van szó, hogy ezek a deckek nem érhetnek el jó eredményt pörgősön, hanem arról, hogy messze nem olyan népszerűek, mint egy hagyományos formátumon. Elvben tehát a paklinak egyaránt erősnek kell(ene) lennie mindenki ellen. Sajnos ez még elméletben sem lehetséges, ezért a játékosok általában azt a stratégiát választják, hogy a paklijukat felkészítik a várható mezőny nagyobbik fele ellen, és erősen bíznak a szerencsés sorsolásban.
 
A side hiányának másik következménye, hogy elő szoktak kerülni ilyenkor kevésbé stabil, az eredmény tekintetében nagyobb szórással bíró paklik is. Tehát pörgős versenyen gyakrabban futhatunk össze számunkra ismeretlen, részben vagy teljesen új koncepciókkal, kombókkal. Ezekre természetesen nagyon nehéz, sőt, majdnem lehetetlen felkészülni.
A következő különbség, hogy a pörgősön nagyon rövid a játékidő, ezért lassú, nehézkes deckekkel nem érdemes benevezni. Ha a 7 meccsből 4 az idő lejárta miatt X lesz, akkor nem tudsz versenyt nyerni még akkor sem, ha történetesen csak egyet buksz el a maradék 3 játszmából. E tényből fakad, hogy ezen a formátumon a rapid paklik nagyon népszerűek.
A börtön amúgy szerintem nem rossz választás pörgősre, mert szerencsés sorsolás esetén oda lehet érni bármelyik változatával a dobogó közelébe. Nos hát ezekkel a gondolatokkal kezdtem neki a legutóbbi börtönöm átalakításához.
 
Éjmágus csendben gubbasztott a varázslótorony legfelső szobájában, és a lőrésnyi ablakon át az éjszakai égboltot bámulta. A helyiséget a csillagok és a Bíborhold fénye tette félhomályossá. Na nem mintha a varázslónak szüksége lett volna fényforrásra, hisz mágiájának köszönhetően tökéletesen látott akár vaksötétben is. Mély sóhajjal tette le öblös boros kelyhét a karfás fotel melletti kis asztalkára, majd nehézkesen felállt, és a kódexekkel, fóliánsokkal rogyásig terhelt polchoz lépett. „Villámháború” - ez állt a könyv gerincén ó-elf írásjelekkel.
- Lássuk, hogy mit is kellene másként csinálni… - motyogta, majd elmerült a tudástár tanulmányozásában.
 
A kecskeméti „tesztelők versenyén” forgatott teknős-börtön egy igen speciális pakli, amitől még annyit sem várhattam pörgősön, mint amennyit ezen a quasi hagyományos formátumon ki tudtam hozni belőle. Ennek okai kiolvashatók a formátum fentebb vázolt jellegzetességeiből. Mivel sejthető, hogy minden 4 szembejövő pakliból 3 rapid/agresszív stílusú lesz, ezért az anti-mágia, és az alapvetően drága lapjaim nagyrészt haszontalanok lennének. Teljesen új alapokra kellett tehát helyezni a decket.
A színeket mindettől függetlenül megtartottam, mivel egyrészt ehhez a készlethez volt meg a legtöbb lapom, másrészt a klasszikus, „börtön-kontroll”-ban szerintem ezek a színek jelentik a legjobb választást.
Kikerültek a teknősök, és úgy általában a speciális funkciójú lapok, és általános, „mindig jó topdeck-re” – típusúak kerültek a helyükre. Persze nem csak a teknősöket, hanem a xenomorfokat is kitettem. Alapvetően nem horda, hanem kontroll jellegű paklit akartam.
Amúgy – szerintem – a jól összerakott börtönt a funkciók és feladatok helyesen megválasztott aránya különbözteti meg a gyengébb verzióktól. Nem állítom, hogy ez lett a legjobb összeállítás, de azért törekedtem a helyes arányokra.
 
Szabálylap: Zarknod börtönében
 
permanens „terror”:
3 A próféta parancsa
3 Kékvérű oroszlán
2 Solkim, az alkimista
3 Varázskert
2 Füstös késdobáló
2 A Dungeon kulcsai
 
erőforrások:
3 Ysdrull, a hatalmas
3 Smaragdsörényű pegazus
3 Cseles krabber
3 Az elme hatalma
 
megoldások:
3 Dezintegráló sugár
3 Csábító papnő
3 A nagytanács ítélete
3 Komposztálás
3 Gomak megsemmisítő pillantása (i)
3 Árnyvillám
 
ölés:
3 Virulens Yathmog
2 Obszidiánsörényű pegazus
50
 
A verseny az alábbi eredménnyel zajlott (ha valamire nem emlékeztem pontosan, akkor javítsatok ki bátran):
 
1. meccs: Törpe-gnóm Glion. Első körben jött egy Johann, és gyakorlatilag lehozta a partit, lehordáztak. Két elme hatalmát is húztam, de az ide nagyon lassú volt. Le tudtam ugyan kaparni az asztalról Johann-t, de következő körben jött helyette egy másik. Érdekességként mesélem, hogy Johann-ra folyton Gólemulett érkezett. Ez nem csak ezért volt probléma, mert a gyűjtőmet folyton üresen tartotta (és így a bűbájom értéktelenné vált), hanem azért is, mert se a Csábító papnővel, se az Árnyvillámmal nem tudtam ellopni Johann-t. No comment.
 
2. meccs: Sokszínűség. Ellenfelem kezdte a játékot. Az első 4 lapomat megfogta, aztán ahogy annak rendje és módja vagyon ebben a matchup-ban, elfogyott és Az elme hatalma megverte.
 
3. meccs: Archaix. Tudtam, hogy a hordaparancsnok hosszútávon megver, ezért muszáj volt már az elején kezelnem az asztalt. Ehhez persze olyan lapokra volt szükség, amik erre alkalmasak. Tehát nagyon bíztam a lapjárásomban. Kezdett, azaz üres kézzel 1 Vp-n várta a körömet. Az első lapom egy Varázskert volt, kértem rá borsót. Aztán jött nála két sötét vizek ura. Nálam azonban két A Dungeon kulcsai jött, és a permanens, ingyenes lopás megoldotta. Mindenét elloptam. Többször is hibáztam ezen a meccsen, de még így is nyertem.
 
4. meccs: Zarknod bilincse. Bíztam a paklimban, mert bár van néhány szett blank lapom, a paklim jelentős része megoldás. Sajnos nem az történt, amit vártam. Ellenfelemnek gyakorlatilag egy Sötét Nagyura és egy Varázskert volt az asztalt ért lapja. Az összes többi counter volt. Kb. semmilyen lapom nem jött létre, és a Varázskert megvert.
 
5. meccs: Ismét egy Sokszínűség. Ugyanaz történt, mint a második menetben, csak pepitában. Egy idő után elfogytak a counterek, és mikor elkezdtek létrejönni a lapjaim, onnan ezzel a paklival elég nehéz veszíteni.
 
6. meccs: Ősi rúna + Antimágikus rakshallion. Direkt sebző hoki. Eléggé sokáig gyúrtuk egymást, aztán tudott fókuszálni es agyonlőtt.
 
7. meccs: Ugyancsak Ősi rúna + Antimágikus rakshallion. Megismétlődött, ami az előző meccsen történt. Ellenfelem mintegy 14 percnyi pasziánsszal 30 felett sebzett rajtam, és ezzel megölt (úgy, hogy 15-öt gyógyultam abban a körben eldobált varázsbabokkal), és nem mellesleg visszajött -9 Ép-ből... Itt el is ment a kedvem a versenytől, plusz már fél tíz volt, és vissza volt még egy 8-dik kör. (Így is éjfélre értem haza.) Szóval kiszálltam.
 
A pakli sztárjai: A Dungeon kulcsai, Obszidánsörényű pegazus
A pakli csalódása: igazából nincs. A direkt-sebző hoki "monnyonle!" 
 
A következő fejezetben a kecskeméti hagyományosról fogok mesélni.
 
Éjmágus dühös volt, és fáradt. Bár ő maga terelte ellenfeleit a drakolder nagyúr legendás, és vészterhes kazamatáinak mélyére, tehát ha másról nem is, de az összecsapás helyszínéről legalább ő dönthetett, mégis elégedetlen volt. Nem úgy alakult a viadal, ahogyan arra számított. Dühös volt a törpékre, és a buta trükkjeikre, de leginkább az Ősi rúna mágiájára volt dühös. Ahogyan ez az egyszerű, mégis hatékony varázsjel megakadályozta a térváltást, egyszerre volt elegáns és vérlázító.
A mágus újra és újra végigpásztázta emlékeit, és próbálta meglelni azokat a hibákat, amiket elkövetett, és amiket később mindenképp ki kell majd javítania.
– Mester! Felderítőid visszatértek, és három egészséges példányt is sikerült elfogniuk. – Solkim nem emelte Éjmágusra a tekintetét, mindvégig a padlót bámulta. – Mi a terved velük?
A varázsló arca felderült. – Helyes, helyes! Még a végén elégedett leszek veled… Nos, reggel tanulmányozni fogjuk ezt a fura szerzetet, mert bár hallottam már legendás képességeiről, de közelről is meg kell vizsgálnom. Ha pedig végeztünk, utazni fogunk. Messzire megyünk, és öltözz melegen! – mondta a mágus, és elégedetten összedörzsölte tenyerét. – Igen, beszélnem kell valakivel. Valakivel, akit már rég tervezek felkeresni. A követek visszatértek?
– Igen, mester. Az Éjfél Lányaitól nemcsak hogy kedvező választ, de még ajándékot is kaptál. A Nagyasszony, tisztelete jeléül melléd rendelte egy fiatal boszorkányát. Khór pedig szintén szavának állt. Az általa küldött vendégeket, tekintettel e késői órára, engedelmeddel, máris elszállásoltam, és gondoskodtam illő vacsoráról is számukra.
Hm… – gondolta az árnyak mestere, – még a végén minden terv összejön.

A szövetség - novella Éjmágus tollából!

2018. november 02. péntek, 16:10

A szövetség

Kalandozó még sosem járt Khór földjén. Nem csak azért, mert talán még a hírét se hallották, de ha hallottak volna róla, akkor sem tudnák, hogy merre keressék. Persze azért mindegyiküknek van véleménye a lakóiról, mert azt gondolják, néhány koszos ork falu vagy züllött varkaudar tábor feldúlásával már mindent megtudtak róluk. Talán nem árulok el nagy titkot, ha megsúgom: fogalmuk sincs semmiről.

 

Khór jól elrejtette a népét, és birodalma kapuját szigorúan őrzik. Csakis az arra érdemesek léphetnek át rajta, és persze egy sehonnai kalandozó, legyen az akár félisteni hatalommal bíró harcos, vagy világokat rémítő mágus, sosem juthat a határain belülre. A rúnák, amik a kapu ezeréves szikláit ékítik, oly régi időkben, oly hatalommal készültek, amit a jelenkor varázslói nemcsak, hogy nem törhetnek meg, de még a megértésüktől is mérföldekre vannak! Egy jobb korban készült átjáró az, ami egy szebb, őszintébb korszakra nyílik.

Jó hír, hogy ebben az évben is lesz Dungeon-ös HKK-s promó lap! Még jobb hír, hogy most Ti is elküldhetitek ötleteiteket és javaslataitokat a következő lappal kapcsolatban! Segítségképp az eddigi lapok: a Dungeon, A Dungeon szelleme és A Dungeon erőtere.

A legjobb ötletek megvalósulhatnak és a beküldők tiszteletpéldányt kapnak a lapból!

Az ötletek beküldési határideje: 2018. 01. 31.

Beküldési cím: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. , tárgy: "laptervezői pályázat"

Jó ötletelést! :)

Azzal nem árulok el nagy titkot, ha elmesélem, hogy létezik egy kissé mellőzött etnikum, az ében íjász altípus. Mindenki tudja, hogy léteznek, a kezdeményezőbb kedvű játékosok el is jutnak odáig, hogy elolvassák a szövegüket, néhányan még odáig is elmerészkednek, hogy egy veszélyes faj formátumra elviszik a csapatot, de igazán komolyan nem sokan foglalkoztak még velük, azt hiszem. Az újabb példányoknak zavarba ejtően hasonló a nevük, és a kinézetük. Kicsi, komolytalan lényecskék, ugyan ki akarna velük játszani?

Nos, azok, akik már régebben is szerették őket, vagy az általuk képviselt játékstílust. Korábbi próbálkozásaim rendre kudarcra voltak ítélve, mivel a pakli sem megfelelő ütőerővel, sem megfelelő védelemmel nem rendelkezett. Ezeket külső forrásokból kellett melléjük erőltetni olyan lapokkal és olyan narancsszínű lappal, amivel nem működtek igazán együtt.

.

Ha sok lapunk van, a lehetőségeink is alaposan kibővülnek. De miként fogjunk neki?

Amikor egy új játékos belecsöppen a HKK világába, akkor bizonyára sokkolóan hat rá az eddigiek során megjelent több ezer lap. Gyűjtögetős kártyajátékról lévén szó azonban, érdemes minél előbb kijelölni valami stratégiát, amely szerint elkezdjük beszerezni a lapokat, ezt ugyanis nem lehet elég korán elkezdeni. Ehhez szeretnénk most egy kis mankót nyújtani.

Kezdetben bizonyára mindenki az első pakli, és az ahhoz szükséges lapok összegyűjtésére fog fókuszálni, sok kezdő játékosnál látom azonban, hogy nem tekint ennél messzebbre, pedig előbb-utóbb mindenki ki fog próbálni valaki mást, erre pedig nem árt, ha minél előbb felkészülsz. Már csak azért is, mert ez valójában sokkal egyszerűbb, mint ahogy azt a kezdők többsége gondolná!

Az alábbi pakli elemzése egy speciális környezetben zajló, de egyébként a hagyományos versenyszabályok szerint szervezett versenyre készült összeállításról szól. Speciális volt a környezet, mert ezúttal a Dungeon által szervezett „Beszűkült látókör” - versenysorozat 4. epizódjáról beszélünk, amikor is a manapság divatos verseny paklik többsége már erőteljesen laphiányossá vált. Egyben azonban hagyományos is volt abban az értelemben, hogy ezt a paklit vígan el lehet vinni bármelyik hagyományos, vagy korlátozottabb formátumú versenyre, mivel az összeállításában nem kellett nélkülöznöm egyetlen egy fontos lapot sem.

A versenysorozat 4. állomásaként már jó előre tudott volt, hogy a legtöbb top counter (legjobb és legolcsóbb, bármilyen lapot megakadályozó azonnali reakció), és a legtöbb optimális erőforrás már mind tiltásra került. Épp ezért elsődlegesen lényekre építő (Lassan járj! mellett felvonuló nagylényes - vagy szimplán a követőjével felálló aprólényes horda), illetve mindenféle kombó-paklikra számítottam, és köztudott, hogy ez utóbbiak leginkább szabálylapok takarásában szeretnek vigéckedni. Két lehetőség volt tehát: vagy egy ilyen (kombó vagy lényes) paklit, vagy egy kifejezetten ezek ellen kitalált „ellen”-paklit kellett választanom. Nos, én egy harmadik verziót választottam, nevezetesen a lényes kombót, amint azt alant mindjárt láthatjátok.

Mielőtt elmesélném, hogy miféle csatákban is vett részt kedvenc hősöm legutóbb az alanori Nagystadion porondján, engedjetek meg, hogy egy kis kitekintést tegyek a múltba és persze a jövőbe. Mindannyian tudjátok, hogy a Hatalom Kártyái honnan erednek, ugye? Neeem? Nos, a kártyalapok keletkezésének érdekes története van, és Ghalla homályba vesző múltját kell megbolygatnunk érte, ha többet szeretnénk tudni róluk. A legelső lapok az óidők hajnalán készültek, a három ősi isten Rhatt, Bufa és Chara-din uralkodásának idején. Hogy ki készítette az első lapokat, és vajon hogyan, azt nem tudjuk, sem azt, hogy melyek voltak az elsőként létrehozott legendás ereklyék. Azt tudjuk csupán, hogy maguk az istenek alkották őket, és azt, hogy mi is volt ezzel a céljuk. Avégből készültek, hogy segítségükkel a halandók az isteni hatalom egy-egy morzsáját birtokolhassák, és e hatalom segítségével fordítani tudjanak a világ tengelyén, mindig úgy, ahogyan az istenek szeszélye szerint az épp a legkívánatosabb. A beléjük plántált hatalom tehát felfoghatatlan, és lényegük is megérthetetlen a ghallai halandók számára. A jelenkor panteonjában székelő égi patrónusok is csak felhasználni tudják a lapok hatalmát, sem megmásítani nem képesek azok erejét, sem új lapokat alkotni nem tudnak.

Hogy aztán korunk kezdetén, a Világégés tombolásakor miként bukkantak fel a lapok, és hogyan kerülnek elő azóta is újabb, és még újabb lapok, nem tudhatjuk. Azt sejtjük csak, hogy a sorsnak szándéka van velük, és nekünk élnünk kell a lehetőséggel!

Az immár harminc ghallai évvel ezelőtti Világégéssel lezárult egy korszak, és útjára indult egy új kor, a kalandozók kora. A kiégett földekről túlélők ezrei vándoroltak Erdauin zöldellő pusztáira, majd a Csatornán át a Yaurr Királyságba. Onnan pedig, megerősödve és hatalmat szerezve tovább a Sötét Földre, az Árnybirodalmakba, a Ryuku Császárság területére, és legutóbb a távoli Nyugatra, a gigantikus Mir hegységen is túlra…

A Ravasz, az Atka és a Szétterjedő köd…avagy, Éjmágus már megint majdnem megmutatta!

Éjmágusom morcos volt, mint mindig, ha valami nem úgy sikerült, ahogyan eltervezte. Márpedig szeret tervezni, és a terveit még inkább szereti megvalósítani. Kár, hogy mire már-már megvalósulna egy terve, addigra egy újabbat álmodik, és a tervei így mindig tervek maradnak.

Szóval Éjmágus gubbasztott illékony tornyában, és a vöröslőn bodorodó haragos felhőket bámulta az ablakon át. Azon tűnődött, hogyan törhetne borsot a többi varázsló orra alá. Végiggondolta, milyen lehetőségei vannak, milyen mágiaformákban leli igazán örömét, hogyan tudná legjobban kidomborítani saját tehetségét? Aztán gondolt egyet, és lecammogott a mágustornya alagsorába. Rég nem használt börtöncellák húzódtak a dohos folyosó mentén, egy üres borospince, néhány kongó raktár, és a kínzóterem társaságában. Persze ez utóbbit sem használta már évtizedek óta, de valami furcsa, hátsó gondolat ide vezette. Aztán ahogy a kínzóterembe lépett, máris tudta, hogy miért jött! Határozottan a szemközti falhoz lépett és leemelte a szögről azt a bilincset, ami hű mása volt a híres triklem drakolder, Zarknod egykori fogva tartójának. Ez lesz az!

Impresszum